Kedves látogató! Az itt látható gombra kattintva lehetőséged van az anyagi támogatásomra. Köszönöm ha élsz vele!
Ezen az oldalon eddigi pályám kulturális újságírói részének a fontosabb állomásait gyűjtöttem össze, afféle portfólió-jelleggel. Az érintett orgánumok egy része érdemi archiválás nélkül megszűnt/átalakult, de a nagyobb részükkel való együttműködésem eredményei a mai napig elérhetőek. A pályát 2022-ben átmenetileg befejeztem. 2025 júniusában némi lamentálás után megszületett bennem a döntés: az irányt a korábbinál lényegesen szűkebbre szabva szívesen folytatnám ismét ezt a tevékenységemet a következő témákban/területeken:
- tánc, performansz
- világirodalom
- külföldi könnyűzene
- bármilyen kulturális műfajban tudósítás
Amennyiben van, aki betanít és segít, táncos-performanszos művészeti irányban szívesen próbálkoznék egyéb, írásos alapú feladatokkal, továbbá szívesen gyorsgépelek hanganyagról, szerkesztek szöveget, vágok hangot, akár videót is.
Mivel az elmúlt években tartottam némi távolságot, így csak mérsékelt figyelemmel érzékelem az ezzel foglalkozó felületek és lehetőségek (távolról erősen csökkenőnek tűnő) turbulenciáját, szívesen várok tippeket ezeket illetően. Elvárásom mindösszesen kettő van az adott orgánummal/felülettel/munkáltatóval kapcsolatban:
1.) Ne legyen nyíltan kormánypárti! (Állami támogatás belefér)
2.) Kifizetéskor ne engem hozzon olyan helyzetbe, hogy számlát kelljen adnom! Inkább legyen a közelében egy épkézláb bérszámfejtő cég, vagy oldja meg bármilyen más törvényes módon, hogy hozzá tudjak jutni ahhoz az összeghez, amit a munkámért cserébe adni tud! (Erre azért van szükség, mert eddigi tapasztalataim szerint a fizetés ebben a műfajban nem tud akkora lenni, amire lehetséges vállalkozást alapozni kiégés nélkül. Amennyiben valaki szeretne meggyőzni ennek az ellenkezőjéről, állok elébe.)
Az egykori Origo zenei aloldalaként működő Quart kamaszkorom egyik legfontosabb tájékozódási felülete volt. Ezért is volt különös megtiszteltetés, amikor a Rónai András és Inkei Bence nevével fémjelzett szerkesztői csapat lehetőséget nyújtott nekem a megjelenésre. Legelső cikkemre a mai napig emlékszem: Adele 21 című, akkor megjelent albumáról kellett írnom, amelyet a Rolling in the deep és a Someone like you című dalok repítettek a világhír felé. Persze ezt a megjelenés idején még nem lehetett látni, így aztán az ismeretlenség nyugalmával írtam róla nem a legszebbeket.
A pécsi székhelyű, Piller Krisztián szerkesztette Trubadúr Magazin Online-ra a zenei kritikákon túl a filmes műfajjal is megpróbálkoztam, de írtam például nyílt levelet is a Quimby-frontember Kiss Tibornak a közéleti szerepvállalás kapcsán. Utóbbi következtében az alternatív és underground zenei élet számos fontos képviselőjével volt szerencsém személyesen is találkozni.
Az egyetemi lapból kinövő, Braun Barna vezette FÉLonline-on született cikkeimet leginkább úgy tudnám jellemezni, hogy az Aranykor. Több emlékezetes zenei kritika született itt, a Kiscsillag Szeles című albumáról szólót például maga a zenekar is dicsérő szavakkal osztotta meg. Itt született az első komolyabb interjúm is, amit Bérczesi Róberttel készítettem a hiperkarma harmadik albumának megjelenése kapcsán. És persze itt kezdtem el irodalmi kritikákat írni, amelyek közül talán a legkedvesebb és legemlékezetesebb a Garázsmenet című Fehér Renátó-debütkötetről szóló írás.
A Csatádi Gábor alapította Pótszékfoglalón színházi kritikákat írtam, továbbá időnként közreműködtem a lap Facebook oldalának a kezelésében is. Ebből a korszakból két emlékezetes élményem van: az egyik a napi tudósítások írása a 2016-os Gyulai Shakespeare Fesztiválról, a másik pedig Radnóti Zsuzsa megtisztelő, dicsérő hangú levele, amelyet legutolsó Pótszékes kritikám (Hallgatni akartam, Vígszínház) kapcsán kaptam tőle.
Az ország egyértelműen legfontosabb irodalmi oldalánál 2017 nyarán voltam gyakornok. Itt alkalmam nyílt belelátni a szerkesztőség belső működésébe, heti hírszemlét írni a fontosabb külföldi lapok alapján, továbbá tudósítást, kritikát, interjút készíteni.
2015-ös első kritikáimat könyvekről írtam a Kortárs Online-on, amelyekhez az idők során betársult a színház, illetve - hosszú kihagyás után ismét - a zene. Utóbbi kategórián belül kiemelten örülök annak, hogy olykor tematikus zenei válogatáscikkek is kikerülnek a kezeim alól.
A Balogh Endre főszerkesztésében működő Prae.hu-nak 2017-ben kezdtem el írni, akkor főleg színházi kritikákat, noha olykor-olykor az irodalmi rovatot is gazdagítottam egy-két cikkel. Pár év szünet után ezúttal az irodalmi tudósításokra koncentrálva tértem vissza az oldallal való szorosabb együttműködéshez.
A Papp Sándor Zsigmond főszerkesztésével működő Könyvteraszra - nevéhez méltóan - könyvkritikákat írok.
A fent felsoroltakon túl hosszabb-rövidebb időközönként a következő oldalakon jelentek-jelennek meg tőlem írások: Alföld Online, Contextus, Irodalmi Szemle Online, Kolozsvári Helikon, Kútszéli stílus, Librarius.hu, Revizor Online, Súgópéldány, Tánckritika.hu, Tiszatáj Online, Új Pedagógiai Szemle