Irodalom

A kezdetek

Bár a művészeti ágakat mindig is különös kihívás volt számomra egymástól elválasztani, pusztán irodalommal a családi legenda szerint körülbelül háromévesen kezdtem el foglalkozni, amikor is megalkottam egy háromszavas költeményt, amely így hangzott: "Kocsmában, asztalon, cuccok". Szüleim polcán a Delfin- és a Pöttyös könyvek mellett Petőfi, Kosztolányi, Ady, József Attila összes, na meg egy sokat emlegetett kétkötetes Weöres Sándor-válogatás volt meghatározó. Az általános iskolai éveket többek között az irodalom jegyében is töltöttem marháskodással, amikor is a Harry Potter-könyveket írtam át saját magamra és osztálytársaimra, afféle inside paródia-jelleggel. Gimnázium végére ért el igazán a kortárs magyar irodalom, főleg Békés Pál és Parti Nagy Lajos könyvei mentén (előbbitől a szinte teljesen elfelejtett regénye, A bűntárs, míg utóbbitól az ugyancsak regény műfajú Hősöm tere volt rám különösen nagy hatással), illetve ekkoriban ismertem meg Kemény István költészetét, amely a mai napig fontos számomra. A gimnáziumot követő nyáron vehettem részt először a Zemlényi Attila és k. kabai lóránt nevével fémjelzett Műút folyóirat Szöveggyár táborában (ennek köszönhető a jelenlétem a rövid életű Gömbhalmaz irodalmi csoportban), 2011 őszétől pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Lackfi Jánostól és Vörös Istvántól tanulhattam kreatív írást. Innentől igyekszem egyre aktívabban részt venni a magyar irodalomban, szerzőként és olvasóként egyaránt.

Versek az R25 antológiában (JAK, 2015)

R25 antológia

Az Áfra János válogatásában és szerkesztésében megjelent R25 antológia a rendszerváltás huszonötödik évfordulója alkalmából született, és pontosan ugyanennyi fiatal kortárs költőtől olvashatóak benne versek. Megtisztelő volt, hogy tőlem is helyet kaphatott benne három szöveg.



Az első könyv: Tévedések tárgya (Scolar, 2018)

Hogyan hat az ember családi környezete a párkapcsolataira? Mennyire határoz meg bennünket a múltunk? Lehet-e bármit is kezdeni azzal, amit úgy hívunk, hogy hagyomány? A Tévedések tárgya című első verseskötetemben ezeket a kérdéseket boncolgattam, főként családi és kapcsolati parákról szóló szövegekkel. A témába vágva egy rövid, huszadik századi élettörténet is olvasható a könyvben, amit apai nagymamám élete inspirált.

Teljesen véletlen, de éppen az ő halálának az ötödik évfordulójára esett a könyv bemutatója a MU Színházban. Itt a kötet szerkesztőjével, Babiczky Tiborral beszélgettünk, Sallai László (a Galaxisok, a Felső Tízezer, a Somersault boy, a Zombie Girlfriend, a Platon Karataev, és a Dessert for Dinosaurs zenekarok tagja) pedig dalokkal közreműködött. A bemutatóról felvétel is készült.

Ha kíváncsi vagy rájuk, az alábbi linken elolvashatod a kötet első négy versét.

A könyvről izgalmas és elgondolkodtató kritikák is születtek, például Vida Gergelytől az Új Szó Online-on, Gyöngyösi Lillától a Szépirodalmi Figyelőben, André Ferenctől a Helikon folyóiratban, vagy Majláth Ákostól a Könyvkultúra magazinban.

Ha meg szeretnéd vásárolni a könyvet, keresd az alábbi könyváruházak oldalain! (Ha itt kattintasz, az adott üzleten belül rögtön a könyv adatlapjára kerülsz!)

Vers a Lehetnék bárki antológiában (Tilos az Á Könyvek, 2020)

Ebben a kötetben Péczely Dóra válogatásában klasszikus és kortárs költők harminc éves koruk előtt írt versei olvashatóak. Tőlem például az utolsó után című szöveg. A könyv a Libri, a Bookline, és a Líra oldalain szintén megrendelhető. A kötetnek saját közösségi média oldalai is vannak, ahol az egyes szerzők hosszabb bemutatkozásai, kedvenc zenéi, és egyéb, hasonlóan izgalmas anyagok találhatóak.